This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project to make the world's books discoverable online.

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover.

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the publisher to a library and finally to you.

Usage guidelines

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying.

We alsó ask that you:

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for personal, non-commercial purposes.

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the use of public domain materials for these purposes and may be able to help.

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.

About Google Book Search

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web

at|http : //books . google . com/

I-. ,

f

p

f

SZÁZADOK

MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT

KÖZLÖNYE

XXXIX. ÉVFOLYAM.

A VÁLASZTMÁNY MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTETTE

NAQY QYULA

TITKÁR. /)

wc/re^^ X ^^c^

I905 ÉVI FOLYAM-

BUDAPESTEN, 1905.

KIADJA A MAOTAB TÖRTfoKLMI TÁRSULAT.

r

UudniM^Mt, 1905. az Athenaeam részvénjrt&rsulat könyvnyomdája.

TARTALOM

ANGYAL DÁVID. Lap

Adalékok II. Rákóczi Ferencz törőkországi bajdosása történetéhez 197

BBRZEVICZY EGYED. Magyarország az 1521-iki wormsi birodalmi gyűlésen 452

BLEYEB JAKAB. A magyar hnn-monda germán elemei. (I. II. III. IV. befejező

közi.) 602, 712, 811, 902

DOMANOVSZKY SÁNJ)OR. A Pozsonyi Krónika és a kisebb latin nyelvű prózai szerkesztések.

(I. II. bef. közi.) .„ 397, 518

ÉBLE GÁBOR. A kurncz Károlyi "... 335

ILLÉSSY JÁNOS. A Jász-knnság eladása a német lovagrendnek. (I. II. bef. közi.) 22, 138

KARÁCSONYI JÁNOS. Makrai Benedek szülőhelye és családja 40

KÁROLYI ÁRPÁD. A Héílerváry-codex 342

MÁTYÁS FLÓRIÁN.

Népmondák és történeti adatok Záh Feliczián merényletéről 97

PÓR ANTAL. Jegerndorfi Pál nyitrai föesperes, 1350. (I. II. bef. közi.) 693, 789

SÖRÖS PONGRÁCZ. Athinai Deák Simon « 497

éüFFLAY MILÁN;

A két arbei iker-oklevél. (1071. 1111.) 297

TAKÁTS SÁNDOR.

Vizsgálat Zrínyi Miklós ellen 1565-ben 889

a

IV

TÉGLÁS GÁBOB. A dobrudzsai emlékek jelentősége Dáczia történetében » 320

TÓTH-SZABÓ PÁL. Jászó a főkegyúri jog történetében. (I. II. bef. közi.) 119, 223

VÁCZY JÁNOS. Toldy Ferencz ^ 597

VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS.

Az obati apátság 630

Hol van a Nedao folyó? ^ 941

VÉRTE8Y JENÜ. A Képes Krónika irodalmi jelentősége 1

WERTNER MÓR. Magyar hadjáratok a XlV-ik században 420

t József főherczeg. (Gyászjelentés a jnniasi füzetben.)

Történeti irodalom.

Balogh Margit: Oláh Miklós Hungaria-\9u mint művelődéstörténeti

kútfő. Ism. Perepatits István 373

Barcsa János : A debreczeni kollégium és pártikulái. Ism. Békefi Bemig 960

Barthos Kálmán : Erdély pénz- és hadügyei János Zsigmond korában.

Ism. Perepatits István ^ 370

Benisch Arthúr: Marino Sanuto Dtarn-jének magyar művelődés- történeti vonatkozásai. Ism. Perepatits István... 369

Boreczky Elemér: A királyi tárnokmester hivatala 1405-ig. Ism.

ó ö 674

Borovszky Samu : Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-laj- strom ; 1. Karácsonyi János,

Brandenburg Erich : Politische Korrespondenz des Herzogs und

Kurfürsten Moritz von Saohsen. II. Bd. Ism. Kropf Lajos ... ... 365

Bruckner Gyözö: Galeotto Marzio De egregicj sapienter el iocose dictis ac factis Matthiae regis ez. műve mint művelődéstör- téneti kútfő. Ism. Perepatits István ^ 367

Bunyitay Vincze, Rapaics Rajmund, Karácsonyi János : Egyház- történelmi emlékek a magyarországi hitújítás koi-ából. II. köt. Ism. Révész Kálmán 168

Campbell: Formosa under the Datch desoribed from contemporary records with explanatory notes and a bibliography of the Island. Ism. Kropf Lajos « 868

Daudet Emest : Mémoires du comte Valentin Esterházy. Ism. M. 8. 866

Davidson James: The Island of Formosa. Ism. Kropf Lajos 868

Divald Kornél: Szepes vármegye művészeti emlékei. Első rész.

Építészeti emlékek. Ism. Császár Elemér 672

Eisenmann Louis: Le compromis Anstro-Hongrois de 1867. Ism.

-_1 -_d 564

ÉrdujMyi Menyhért : A kolostorok és káptalanok befolyása Magyar- ország mezőgazdasági fejlődésére a mohácsi vész előtt. Ism. Takáts Sándor 259

Fejerpataky László: Magyar czimeres emlékek. Ism. a f 772

Ferenczi ZoUdn : Deák élete. Ism. Váczy János 660

Fischer Emil: Die Herkunft der RumílneD. Ism. Kropf Lajos 678

Fischer Th, A. The Scots in Germany. Ism. Kropf Lajos 61

Franki Philipp : Der Friede von Szegedin und die Geschichte seines

Brnohes. Ism. Bleyer Jakab 776

Füssy Tamás : A zalavári apátság története. lem. Karácsonyi János 248 Gardner Edmund G. Dukes and poets in Ferrara. Ism. Kropf Lajos 58 Hampd József: A honfoglalási kor hazai emlékei. Ism. Szendrei

János ... -. ^ 688

Hodgson F, C. The early history of Venice. Ism. Kropf Lajos 366

Holtzmann Róbert : Kaiser Maximilián II. bis zu seiner Thronbe-

steignng, 1527—1564. Ism. Kropf Lajos 963

Hughes Charles : Shakespeare^s Eorope. Ism. Kropf Lajos 266

Janson: Der Feldzug 1814 in Frankreich « 478

Jwdanes : A gótok eredete és tettei. Ford, Bokor János. Ism. Márki

Sándor 847

Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monogi-aphiája ; L Tagányi

Károly, Kainál Raimund Friedrich : Studien zu den ungarischen Geschichts-

quellen. Stud. XIII~XVI. Ism. y -r 56

Karácsonyi János: Szent István király élete. Ism. Dedek Crescens

Lajos 754

Karácsonyi János : Egyháztörténelmi emlékek ; 1. Bunyitay Vincze. Karácsonyi János és Borovszky Samu : Az időrendbe szedett váradi

tüzesvaspróba-lajstrom. Ism. Domanovszky Sándor 163

Kardos Samu : Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. Ism. Váczy

János 946

Keüer Conrad : Die ostafrikanischen Inseln. Ism. Kropf Lajos 867

Kiss István (Bugonfalvi) : Badvánszky György házassági pöre.

Ism. ny s ... 263

KoUányi Ferencz: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi országos

könyvtára, 1802—1902. I. köt. Ism. Császár Elemér 957

Kolowrat-Krakowsky : Meine Erinnerungen aus den Jahreh 1848 u.

1849. Ism. D. S. ... 953

Kont Ignace: Un poéte hongrois. Jean Arapy. Ism. Kropf Lajos... 265 Kopp Tibor : Erdély művelődése I. és II. Rákóczy György korában.

Ism. Perepatits István ... « «. 371

Lambros Spyridon P. Ecthesis Ghronioa and Chronicon Athenarum.

Ism. Kropf Lajos ... 174

Laszowski Emüius: Monomenta historica nobilis communitatis

Turopolje. Vol. I. Ism. Wertner Mór 554

Loserth Johann: Geschichte des spateren Mittelalters. Ism. Kropf

Lajos... ., ... 775

Main Archibald : The emperor Sigismund. Ism. Kropf Lajos 477

Márki Sándor: Kolozsvár neve, Ism. Téglás Gábor 176

Mühoffer Sándor: Magyarország közgazdasága. Ism. Takáts Sándor 548 Münsterberg Oscar: Japans auswartiger Handel von 1542 bis 1854.

Ism. Kropf Lajos 867

Németh Ambrus: A győri (királyi) tudomány-akadémia története.

III. rész. Ism. Békefí Bemig ... .„ 45

Nichols Francis M. The epistles of Erasmus. Ism. Kropf Lajos ... 63 Norden Walter: Das Papsttum und Byzanz. Ism. Áldásy Antal .. 171 Noszkay Ödön : Oláh Miklós levelezésének művelődéstörténeti vonat- kozásai. Ism. Perepatits István 372

VI

Olivér Pasfield: Memoirs and travels of Mauritius Angastus oount

de Benyowsky. Ism. Kropf Lajos ... ... 869

Petri Mór : Szilágy vármegye monographiája. IV. V. VI. köt. Ism. E— i 968 Pokoly József : Szolnok-Doboka vármegye monographiája; 1. Tagányi Károly,

Radvánszky Béla : Rimay János munkái. Ism. V. J 768

Rapaics Rajmund : Egyháztörténelmi emlékek ; 1. Bunyitay Vincze*

Ráth György: Az iparművészet könyve. II. köt. Ism. i s 363

Réthy László : Szolnok-Doboka vármegye monographiája ; 1. Tagányi Károly.

Rimay János munkái Ism. V. J 768

Smiöiíclas T. Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et

Slavoniae. Vol. II. Ism. Sufflay Milán 850

Sörös Pongrácz: A bakonybéli apátság története. Ism. Karácsonyi

János 248

Sturdza A, C. La térre et la.race roumaines. Ism. Kropf Lajos ... 566 Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története, 1519 1524.

Ism. y r 55

Szabó László (Bártfai): Ghymesi Porgách Ferencz, 1535—1577.

Ghimesi Forgách Ferencz váradi püspök évkönyvei. Ism. Srs. 457 Szádeczky Lajos : Báró Apor Péter verses művei és levelei. Ism* D s 158 Széchenyi István (gróf) munkái. Második sorozat. I. köt. Ism. Váczy

János 472

Szekfü Gyula: Adatok Szamosközy István történeti munkáinak

kritikájához. Ism. ó 6 569

Szinnyei Ferencz: Bacsányi János. Ism. V. J 360

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. VIII. IX. köt.

Ism. y s 54

Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József, Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I VI. köt. Ism.

Lukinich Imre ... 859

Temesváry Rezső: Magyar gynaekologiai bibliographia és reper- tórium 1900-ig. Ism. Győry Tibor 64

Westberg Friedrich: Zur Wanderung der Langobarden. Ism.

Márki Sándor 676

Závodszky Levente : A Szent István, Szent László és Kálmán kora- beli törvények és zsinati határozatok forrásai. Ism. Doma-

novszky Sándor « 580

Zoltai Lajos : Debreczen a török uralom végén. Ism. Takáts Sándor 465 A magyar honfoglalás kútfői. (V.) Szláv források. Ism. Melich János 355

(VI.) Hazai kútfők. Ism. Borovszky Samu 358

íA'fl.) A hoiifo^flalási kor hazai emlékei. Ism. Szendrei János ... 666 A pannonhalmi t^zent-Benedek-rend története. VII. VIII. IX. köt.

lam. Karácsonyi János 248

Mittheilangca rtea k. u. k. Kriegsarchivs. Dritte Folge. III. Bd. Ism.

Takáts ^ ándor 50

Művelíídéatürténeti értekezések, 1. 3. 5. 7. 8. 9. sz. Ism. Perepatits

latváti , « 366

Quellén sor Geschichte der Stadt Brassó. IV. Bd. Ism. Lukinich Imre 966

Tárcza.

^run^ai Béla: A Rákóczi-kor bibliographiája 84, 187

\^iczy Kíjt/ed: Adat az 1744-iki insurrectió történetéhez 67

iGiy Egyed: Móring-levél 1758-ból 685

VII

Dedek Crescens Lajos: Felelet Karácsonyi János kútfómagyarázataira 972

Domanovszky Sándor: Esztergomi vag^ pécsi krónika? 680

Karácsonyi János : Egy kis magyarázat .^ «. 275

Karácsonyi János : Két Szent Istvánra vonatkozó kútfő magyarázata 871

Kropf Lajos : Báthory Zsigmond Angolországba tervezett utazása ... 479

Márki Sándor: Válasz Fr. V. Sasinek levelére «. 178

Márki Sándor : Utolsó szó « ^ 379

Fór Antal : Nagy Lajos király és a jászai konvent ... ... ^. ... 374

Scisinek Fr. V, Levél a szerkesztóhóz «. ^ 69

Sasinek Fr. V. Felelet Márki Sándor válaszára ^ 376

Sörös : Meghívó Forgách Ferencz temetésére « 779

Srs. Makrai Benedekről ... .- ... ... ... 69

^fflay Milán : A pécsi krónika 970

Jeleki Géza gr. Elnöki megnyitó beszéd a M. Történelmi Társulat

1905 évi márcz. 2-án tartott közgyűlésén 268

Tóth'Szabó Fái : Nagy Lajos király és a jászai konvent ... ... 574

Wertner Mór: Várdán « 571

Wertner Mór: Szerém-vár - ... 778

niéssy János nekrológja .„ « 274

Gróf Kuun Géza nekrológja ^ .., 379

Értekezések az 1902/903 évi iskolai Értesítőkben ... ... 183, 276, 380, 486

Pótlékok a magyarországi latinság szótárához » ^ ... ... ... 584

Pótláiok és javítások a Magyar Oklevél- Szótárhoz (Zolnai Gynla) 186, 280

Jelentés a H. Történelmi Társalat 1904 évi munkásságáról. 270

A M. Tud. Akadémia történelmi jutalomtételei .„ ... » 585

Igazítás « ... 788

Vegyes közlések ... ... 71, 180. 480, 575, 686, 781, 873, 974

Magyar Tudományos Akadémia 71, 180, 480, 575, 686, 782, 873, 974

A M. Tud. Akadémia nagy-gyűlése ... 578

A M. Tud. Akadémia könyvkiadó vállalata ... 182

Angyal Fái tanulmánya a tömeg bűntetteiről 577

Badics Ferencz felolvasása a Murányi Vénus új kiadásáról 578 Baumgarten Ferencz tanulmánya a saint-gillesi apátság össze-

. köttetéseiről Magyarországgal „. 976

Béke fi Rémig emlékbeszé deCzobor Béláról 182

Bleyer Jakab értekezése a magyar hun-monda germán ele- meiről .„ 578

Haraszti Gyula értekezése: Tanulságok az irodalomtörténet- írás köréből... « 181

Havass Bezső felolvasása a dalmát irodalomról ... .. 974

Hegedűs István tanulmánya Petrarca Szózatjáról és egy latin

költői leveléről ... ^ 482

Karácsonyi János székfoglaló értekezése a székelyek erede- téről és Erdélybe való településéről 71

Katona Lajos tanulmánya Kedd asszonyáról ... 180

Kcllányi Fei-encz székfoglaló értekezése a magán kegyúri

jogról «. _ _ 481

Mahler Ede értekezése a naptáradatok művelődéstörténeti

jelentőségéről ... ... 480

Nagy Géza székfoglaló értekezése a Skythákról 482

Fápay József nyelvészeti tanulmányútja az északi osztjákok

földjén « ... ... 676, 577

Fetz Gedeon értekezése a hazai idegen nyelvjárásokra vonat- kozó tanulmányokról ... .^ -. .„ ^ 873

VUI

Fecz Vilmos székfoglaló' értekezése a classica phüologia jövő- jéről,/tekintettel hasai viszonyainkra 481, 975

Szendrei János értekezése egy Mátyás király oroszországi

követségét ábrázoló régi képről ^ « ... 484

Szily Kálmán jelentése Ráth György régi magyar könyv- táráról .. 873

Téglás Gábor emlókbeszéde Torma Károlyról 72

Téglás Qábor értekezése Becebal végső menedék várairól 181

TháUóczy Lajos értekezése: Mantovai követjárás Badán

1395-ben .. _ .. ... -. ^ 68«

Thdllóczy Lajos tanulmányai a bosnyák bánság kezdete törté- netéből . ... .. ^ ... « ^ ... 975

Thúry József értekezése a török dráma-irodalomról 576

Vécsey Tamás emlékbeszéée Tisza Kálmánról 578

Csapó Vilmos közleményei a Tolna megye ez. hírlapban 72

Kőváry LásEló: Magyarország története .^ -. ... 977

Rimay János munkáinak kiadása ... ^ 182

Thaly Kálmán Ocskay Ldszló'}éíns.k második kiadása ^ 977

Teleki Mihály levelezése 687

Magyarországi német nyelvjárások... 782

Bégi okiratok és levelek tára 783

Történelmi szemléltető képek - 870

A magyar nyelvtudományi társaság 687

A Hunyad*n:u tört. és rég. társulat ... ... ... 688

Orvosi történelem a magyar állatorvosi főiskolán 183

Orvostörténelmi múzeum «. ... «. 485

A pekingi nagykövetségnél tudományos attachéi állás rend-

szeresítá^e «. . «. .„ 575

A Széchenyi-múzeum megnyitása ... 874

Az 1705 évi szécsényi országgyűlés «. 782

Az English Historical Review Angyal Dávid munkájáról ... 977

Gróf Kuun Géza emlékezete «. « ^ 688

Gróf Mikó Imre emlékének ünneplése 781, 875

Pauler Gyula emlékezete 72

t Kandra Kabos «, 578

t Naményi Lajos 579

t Ráth György ^ 688

Ruvarac Hilárion halála ... ^ « 783

Folyóiratok « » 74

Budapesti Szemle 74

Egyetemes Philologiai Közlöny 77

Erdélyi Múzeum ^ 78

Ethnographia ... ... „. 79

Katholikus Szemle ... ... -. « 80

Szláv történeti szemle (Margalits Ede és Ernyey József) 81, 384, 579, 877

Bosanska Vila „. 384

BrankovoKolo 385

Delo ., ^ ^ ... .. 385

Glasnik pravoslavne crkve u kraljevini Srbiji... ^ 385

Istoönik 335

Letopis Matice Srpske 81

Proevotni Glasnik ... 386

Srpski knjiíevni Glasnik « 387

IX

Srpski Sión ^ « « 387

Skolaki Vjesnik ^ ^ 386

Véstník králOYské deské spoleőnosti náuk «. _ 877

Vjestnik kr. hnr. slay. dalm. zemaljskog arkiya.^ ... 579

Hazai Mrlapok repertóriuma (Hangold Lajos) 86, 784, 878

Uj könyvek -. -. 89, 192, 388, 489, 588, 689, 785, 883, 979

Hivatalos ÓrtesitŐ 94, 282, 394, 494, 593, 886, 982

Az 1904 évi decz. 2-iki r. Tál. ülés jegyzőkönyve ... ». 94

Az 1905 évi febr. 3-iki » > > » ... ... 282

> > febr. 2 l-re hirdetett közgyűlés jegyzőkönyve 285

» > márcz. 2-án megtartott r. évi közgyűlés jegyző- könyve ... 286

Az 1904 évi számadások megvizsgálására kiküldött bizottság

jelentése 288

Kimutatás a M. Történelmi Társulat törzsvagyonáról 1904

végével 291

A M. Tört. Társ. pénztári zárszámadása 1904-röl 291

» költségvetése 1905-re 294

Az 1905 évi márcz. 2-iki r. vál. ülés jegyzőkönyve ... ... .. 394

» ápr. 6-iki > > ^ > 494

» máj. 4-iki » » > » 598

» jun. 2-iki » > » » 595

» okt. 5-iki » > > » 886

» nov. 2-iki > » » » 982

Jelentés ^ 94

Kérelem a M. Tört. Társ. tagjaihoz 596

*&•

i*. Í3=

J

A Eí^ ^^ ^

iBo:

-rs^

)DALMI JELENTÖSÉOE. 3

adatot, a mivel megjobbítja a

(iéza után egyszerre megszakad V foglalják el. A szöveg azonos az tűnik ki, hogy Kézaival közös LI. Endre korára utalnak. Ismét nem tud Erzsébet szentté avatá- lilraények között sem mellőzi vala. részét a hun-mondát illeti, vuzások alapján II. Endre korára c után készült s teljes egészet alkot. iilolat, a mit Arany János olyan rály-mondák krónikái feldolgozásán t naiv epos arany fonala.^) Nyoma hogy egy ilyen bár elsülyedt yunk. Krónika tele van valóságos költői * /alószinű, hogy a krónikás az éneke-

li is egy nagy eposból) vett hozzá krónikásnak ilyesmi nem aggatott, oíbliából egyaránt kölcsönzött alkalom

z bizonyos, hogy krónikánk írója több,

rU írta meg a magáét. Másfelé vezet

mit honnan szerzett. Most ez csaknem

^^*^ül szedve írta fel a pergamenre, kifes-

^ kea képekkel, ragyogó arany, piros, kék

ra odufestvén dicsőségesen uralkodó Lajos

iu üIyíí, jobbkéz felől pánczélos nyugati

ül lengöruhás keleti nagyok környezetében.

-Uik át e lapokat: hogyan írta meg?

an írta^ luikor a vallásosság és a vitézség vol-

öréiiyek. A gyávaság kivétel, a keresztyén hit

ú sem vonta kétségbe. A lovagság és papság a

í id. m. ^ Sebestyén GytUa : A magyar honfoglalás mon« p&ttt, 19D4*

T . - 1 *

Nisirvi I'4*-5e --

rüJAeket í: ir.»űi3L arf^ ítídúdíL a i ibCT^- -^

-.íiikíültŐrtűhfH á It£. ÜJii^J ü. Fimfnrt-m, .Imi--^ •'

i fj krárpkor iüen in^^:jm sTtj dnlekc Ifi arai e?^ ^s^^

A KÉPES KRÓNIKA IRODALMI JELENTŐSÉGE.

I.

Nisard 1844- ben adta ki frauczia irodalomtörténetét Szakított a hagyományos felfogással s elválasztotta a nyelv- emlékeket az irodalmi emlékektől. Szerinte az irodalom ott kezdődik, a hol a művészet. Azokat a műveket teszi tanul- mánya tárgyává, melyekben a nemzet lelkét érzi. És megkezdi irodalomtörténetét a régi franczia krónikásokkal: ViUehardouin- nal, Fraisaart'vsd, Joinville-lel, Comfnyne-nel, Azon emlékek- kel, a melyek egyszerre történelmi és irodalomtörténeti emlé- kek : Francziaország harczos, nehéz és dicsőséges története a kora középkor hűbéri lovag-királyságától XI. Lajos hatalmas egységes államáig, elmondva olyan nyelven s olyan formában, a mit az irodalom is büszkén vall a magáénak.

A magyar irodalom ennyit nem tud fölmutatni. A magyar nyelv emlékei is nagyon töredékesek. Az egy Halotti Beszéd ad valamit mutatóba a nemzet középkori darabos, zordon nyelvéből; a többi apró töredék, sőt egyes szavak, kiszedegetve oklevelekből és krónikákból. Kevés emléke egy viruló, bátor és eszes nemzetnek. A többi elkallódott vagy talán nem is volt.

A kor dicsőséges emlékezetét deák nyelven írták le. Deák nyelven, de magyar szívvel, magyar lélekkel. Bármily külön- böző is történelmi hitelességük, megrontván azt a buzgó keresz- tyén naiv hite s a tudákos clericus bölcsesség egyaránt, e kútforrásokban megérezni a nemzet lelkét. Arra azonban mégis formátlanok, hogy köszörűt lehessen kötni belőlük, mint a magyar nemzet első irodalmi munkáiból. Mindannyian, mind az Arpád- SzÁzADOK. 1905. I. Füzet. 1

2 V^RTEÖT JEITÖ.

kori szentek legendái valódi középkori legendák, melyek- ben sok a hit, de kevés a költészet, mind Anonymus vagy Kézai Simon vagy Rogerius mester. Az egyetlen, melylyel e szempontból is igazán érdemes foglalkozni: a Képes Krónika,

A mi e krónika külső történetét illeti, hozzávetőleg meg van már világítva.^) ' A krónika tanúsága szerint 1358-ban írták s az elbeszélés az 1330 évnél szakad meg. írója nem nevezi meg magát ; kétségkívül papi ember, a hagyomány Márk- nak nevezte el ^) s a krónikán rajta maradt a Márk króniká- jának neve.

írták e krónikát Nagy Lajos dicsőséges uralkodása alatt. A krónikás tőle telhető lelkiismeretességgel szedegette össze a meglevő forrásokból s azokból írta meg. Megtoldotta Károly király uralkodásával a havasalföldi vereségig. Hogy milyen forrásokból merített, csak hozzávetőleg lehet megállapítani. E hozzávetések veleje ilyenforma:

Az első Árpádok történetének kellett leírásának lenni. Ezt írta át Kézai s a többi krónikás is mind. Ez az, a mit némelyek Nemzeti Krónikának neveznek, mely a legszebb magyar nemzeti hagyományokat őrizte meg. A mi a korát illeti, tehető II. Bélától III. Béláig. Mindenesetre Szent László szentté avatása előtti. Bizonysága az, hogy Szent Lászlóban a lovag, a dalia eszményképét látta első sorban, valamint az is kiérzik belőle, hogy a köztudat már megformálta a nagy király halántéka körül azt a glória- formát.

Ez is részekre szaggatható. Nem lehetetlen, mert erre is vannak némely bizonyítékok hogy a Salamon és a ber- ezegek viszályát egykorú forrás adja elő.*) Apró részletek val- lanak erre. Az is kétségtelen, hogy az anachronismusok soha sem bizonyítékok az egykorúság ellen. A compilator teljes lelkiismeretességgel, szószerint írja ugyan át a forrást, de

') Marczali Henrik : A magyar történet kútfői aE Árpádok korában. Budapest, 1880. FatUer Gyula: A magyar nemzet története az Árpád- házi királyok alatt, II. köt. Budapest, 1899.

«) Baranyai Decai János; Syntagma institationum. Kolozsvár, 1593. Toldy : Marci Chronica. Pest, 1867. Praefatio.

*) Fauler id. m.

A KÉPES KRÓNIKA IRODALMI JELEVTÖ8ÉGE. 3

közbe-közbe beleszúr egy-egy adatot, a mivel megjobbítja a szöveget.

A részletes előadás II. Géza után egyszerre megszakad s helyét töredékes feljegyzések foglalják el. A szöveg azonos a Kézaiéval, a miből megint az tűnik ki, hogy Kézaival közös forrásuk volt Egyes nyomok II. Endre korára utalnak. Ismét jelentős dolog, hogy a krónika nem tud Erzsébet szentté avatá- sáról, mert máskép semmi körülmények között sem mellőzi vala.

A mi krónikánk első részét ~ a hun-mondát illeti, szerzőjét a thiiringiai vonatkozások alapján II. Endre korára teszik. 0 Ez is régibb források után készült s teljes egészet alkot.

Fel-felvillan az a gondolat, a mit Arany János olyan szépen írt meg, hogy a király-mondák krónikái feldolgozásán keresztíilvillan egy elveszett naiv epos arany fonala.*) Nyoma nincsen, mi megerősítené, hogy egy ilyen bár elsülyedt kincscsel gazdagabbak vagyunk.

Igaz, hogy a Képes Krónika tele van valóságos költői epikus helyekkel, s az is valósziníi, hogy a krónikás az éneke- sek hős- dalaiból (ha nem is egy nagy eposból) vett hozzá színeket. A középkori krónikásnak ilyesmi nem aggatott. Evkönyvekből, dalokból, bibliából egyaránt kölcsönzött alkalom adtán.

Mindebből csak az bizonyos, hogy krónikánk írója több, jórészt egykorú forrásból írta meg a magáét. Másfelé vezet most az út, mint oda, mit honnan szerzett. Most ez csaknem mindegy. Több helyről szedve írta fel a pergamenre, kifes- tette naivságukban ékes képekkel, ragyogó arany, piros, kék színekben, első lapjára odafestvén dicsőségesen uralkodó Lajos király urat trónusán ülve, jobbkéz felől pánczélos nyugati lovagok, balkéz felől lengőruhás keleti nagyok környezetében. Most azért forgatjuk át e lapokat: hogyan írta meg?

A középkorban írta, mikor a vallásosság és a vitézség vol- tak a mozgató erények. A gyávaság kivétel, a keresztyén hit tanait pedig senki sem vonta kétségbe. A lovagság és papság a

") Mnrczali id. m. Sebestyén Gyula : A magyar honfoglalás mon- dái, I. köt. Budapest, 1904. ■) Naiv eposank.

4 VÉRTEST JENŐ.

középkor ideáljai. E két erény emelte föl a középkori ember szivét, a míg a műveltség hiánya fátyolt vont szeme elé.

Bizonyos mértékig gyermeki, naiv, egyszerű lelkekkel van dolgunk. Az érzések nagyok és egyszerűek s épen ezért min- dig van bennük bizonyos költőiség. Bárdolatlan indulataikat fékezi a hit s a tisztelet a hagyomány és felsőbbség iránt. Egy leomlott, túlművelt s egészen romlott világ romjain ala- kultak a középkori országok, s a nép még mindig fiatal volt, tele egészséggel, véiTel, duzzadó erővel, s a beteges túlzásokon is át-átcsillámlik az ifjúi jókedv és erő, mint a nap fénye a sötét góth ablakokon.

Az állandó életveszély a legkisebbre szállította le az élet értékét. Nem volt sok kimélet az élet iránt s a vérontás megszokottnak tetszett. Kivétel alig volt. Barbarossa Frigyes mai szemmel nézve barbár, kegyetlen király, Oroszlánszivű Richárd egyszerűen vadállat. Pedig szívtelennek nem mondható a középkori ember. Megszánja a szerencsétlent s a könny zsi- lipje könnyen megered. Harczos, marczona emberek gyermek- ként sírnak, mint Szent László a mogyoródi csata után, ') vagy mint III. Edvárd kemény vitézei a megalázott calaisi polgá- rok láttára. 2)

A keresztyénség egyenlőknek mondja az embereket, de mégsem azok. Lépcsők vezetnek fölfelé a királyokig, a császá- rig, egész az égig. A papok a kolostorokban mindent osztá- lyoznak : erényeket, bűnöket, még az angyalokat is. A czímzé- sek hihetetlen tömegét találjuk az oklevelekben, levelekben, könyvekben. A világért el nem hagyják azokat soha. Szálkai László iskolás könyve^) terjedelmes oktatást ad a levelek czím- zéséről, pedig ez már a középkor határán van, és teszi egész komolyan. S ez a sok czímzés nem szolgai megalázkodás, mert őszinte lélekből ered.

Az egyéniség erősen érvényesül ilyen korban. Kiváló uralkodók úgy rányomják jellemképöket a korra, mint a pecsét-

^) Képes Ki-ónika, 58.

■) Froissart : Chroniques. Livre I. part. 1. chap. 16. ') Kézirata az esztergomi főegyházi könyvtárban. 1469-ben irta össze Szálkai a sárospataki iskolában. Az idézett hely Tibinus rhetorikája.

A KÉPES KRÓNIKA IRODALMI JBLENTÖSÉGB. 5

nyomót a lágy viaszba. De épen az élet egyszerűsége folytán kevés a jellemek színe s egyszerűek a körvonalak. Egyformák az emberek, mint a fegyver, mit állandóan viselnek: a sod- rony ing vagy a vas vért. Tipusok jórészt : a király, a zsar- nok, a lovag, a püspök, a diák. Csak az egyik kisebb, a másik nagyobb.

A világ folyásában nem keresnek benső összefüggést, sem a kétkedés nem hajt felhőt szemük elé. Természetes minden; még ha csoda esik, az is rendén való, hiszen az Isten akara- tából történik minden. Harczolnak, imádkoznak és mulatnak. Froissart jellemzően nézi a történetet : a vitéz emberek véghez viszik a tetteket, a nép elmondja és csodálja, a deák leírja.*)

A keletről jött magyar hamar beleilleszkedett ebbe a világba. Fölvette a nyugati szokásokat épen úgy, mint a nyugati nehéz fegyverzetet. Mégis megtartott egynémely faji tulajdonságot.

Az/ egyik, a mit szomorúan veszünk észre, a költészet hiánya. A magyarban kevés a költői hajlam, mint a török népekben általában. Józan, komoly természetet hozott magával az ős hazából, a mibe némi szláv lobogó vér is vegyült. Nem mintha a középkor nálunk nem hagyott volna költői nyomokat ; itt is volt Attila-monda meg egypár más, egy-két középkori fenségesen zord és egyszeríí ének (pl. Szent László királyról), de végtelenül kevés. Hol van mindez a kerekasztal mondáitól? Angol, fi'anczia, német földön egyaránt hajtott ez virágokat s csudásan buja erdő lett belőle. Hiába volt nálunk Attila király, Árpád, Szent László, Bátor Opos, nem zengettek a regesek sem Niebelungenliedet, sem Roland-éneket, sem Oid- románczokat; nem élt köztünk sem Eschenbachi Wolfram, sem Ijiechtensteini Ulrik.

A magyar nyugodtsággal némi föl-fölpattanás párosul, de ritka kivétel a szenvedély erős, állandó volta, a mi a lelket telje- sen hatalmába keríti. A legbuzgóbb keresztyénségnek sincs meg az a mindent átölelő, egyetemes hatása nálunk, a mi nyugaton. A vallási rajongás csaknem hiányzik. A keresztes

>) Prologae.

6 VÉRTEST JBKÖ.

háborúk nem lelkesítik a magyarokat. Szent László nem veszi föl a keresztet, Kálmán szétüt a rakonczátlan zarándokok közt ; az egy 11. Endre megy el végre a szent földre, de mennyi huza-vona után ! Még szentjeink sem élnek egészen a túlvilág- ban, azokon is érzik a földi i'z. Csak Szent Imre és Széni Margit töltik örökös imában ifjú éltöket; István, az apostol, katona és államférfiú^ keménykezű uralkodó, László minden ízében lovag s Szent Erzsébet hitves és anya.

Bizonynyal kemény nép volt ez, mint Anonymus is írja.^ Nem is lehetett más, lóháton nőtt fel, csatazaj között, s bajos volna szelídséget, irgalmasságot találni a középkorban bárhol. De annyi határozottan igaz, hogy a magyar kegyetlen soha sem volt, annyira sem, mint műveltebb nyugati szomszédai. Króni- káinkban kevesebb a véres jelenet, mint amazokéiban. Aba király mészárlása, az aradi gyűlés, de több ilyen tömeges gyilkolás nem fordul elő. Háborúban sem ontják úgy az ellen- ség vérét, mint amazok. Pi'oissart egyre-másra említi, hogy a csata után egy sem kapott kegyelmet. Ha átlapozzuk Freisingi Ottót: Fridrik császár olasz hadjáratai oly boizalmasságokat tartalmaznak, a minők nem szennyezik a mi krónikáink lap- jait. Nem is szólva Holinshedről, ki a fehér és piros rózsa harczát írja le, a mikor mészárszék és vérpad lett az egész angol sziget.

Lehet valamelyes párhuzamot vonni az Árpád- és a Plán- tagenet-ház között. Mindkettő egyike a középkor legkiválóbb dynastiáinak, mindkettőnek majdnem minden tagja erős egyéni- ség, vitéz, eszes ember. De a Plantagenetekben jobban kitetszik a romboló hajlam, a dagadó és kitörő szenvedély, a mi egyfelől kegyetlenségben, másfelől kicsapongásban adja ki fölös erejét. Az .\ ipádokon nem lesz úrrá ilyen szenvedély állandóan; keííyttlen, igazán kegyetlen minden magasabb eszme nélkül az t^gj II. István, érzéki Kun László és talán II. Endre. Pedig ezék sem voltak lágy emberek, ezek is aczél marokkal fogták a kardot s a gyeplőjét, s ezek is szívesen mulattak.

De a legszembeötlőbb jelenség Magyarországon az erős

0 Cap. 1.

A KÉPES KRÓNIKA IRODALMI JELENTŐSÉGE. 7

központi királyság. Erről nem tudtak a nyugatiak. Magyar- országon a király volt az egyetlen úr s nem bajlódott örökösen sokszor még hatalmasabb hűbéres urakkal. Ez ötlik szemébe Freisingi Ottónak s szinte túlzottan említi a király hatalmát. 0 Azt csodálja Villani is, hogy mekkora hadsereggel tud itt az uralkodó rendelkezni.*)

Freisingi Ottó szerint a magyarok rosszat sem mernek szólni a királyról s a király kénye-kedve szerint bánhatik el alattvalóival. Ez már a felületes szemlélő hamarkodott Ítélete. Szerinte valami keleti despotát kellene képzelnünk Szent István trónusára. Pedig nem úgy volt. Szakadatlan láncza a pártütéseknek bizonyítja, hogy itt sem volt a király föltétlen úr. Csakhogy nem alattvalóival, hanem önnön véreivel volt baja. Es IL István alatt Kozma úr a Hunt-Pázmán nemzetségéből, nagyon is szemébe mondja a királynak a maga igazságát.^) Sző sincs itt valami keleti önkényuralomról. Leo császár job- ban ismerte a magyarokat: »Ez a nemzet szabad nemzet. ^^)

Hanem más körülmény volt itt; az, hogy a magyar nép önkénytelenül is korán átérezte az ország egységének, a központi hatalomnak fontosságát. Itt nem írhatta volna meg a fi*anczia Froissart a maga angol-párti krónikáját. Szinte átérezte a magyar, hogy egyedül van, testvér nélkül, s nem elég a négy világtáj felé megforgatni a pallost, őrizni kell az összetartást, az egységet idebent is. Ez a nagy eszme az, a mi életet és szellemet leheli krónikáinkba.

II.

»Urunk születésének 1358-ik esztendejében* . . .^) kezdi meg az író krónikáját a magyarok tetteiről. A prológus tele van bibliai idézetekkel, a krónikás olvasottságát fitogtatja. A középkori művek ódon szépségét az ilyen részletek gyakorta megrontják. A barát ezzel adta meg a tudományos színt mun-

;!

Gesta Priderici imp. I. 30 31. Villani M. Croniche, VI. 54. <) Képes Krónika, 68. *) Taktika, XVIII. 44.

*) Midőn mint magyar irodalmi emléket tárgyalom a Képes Kró- ;iikát, Szabó Károly fordítása szerint idézem.

r

8 VÉRTEST JEirÖ.

kajának. A Képes Krónika írója is így tesz, igéri, hogy- a régi krónikákból az igazságot szedi össze s a hamisságokat meg- czáfolja.

De több ilyen tudákos részszel nem találkozunk. Az íi*ó tősgyökeres magyar vér lehetett, kinek lelke csudásan meg- érezte a nép szíve dobbanását. Szószerint átírta ugyan, a mit ő igaznak talált, de önkénytelen érzékkel válogatta ki belőle az összes nemzeti hagyományokat, és olyan szépen kikerekíti mindenütt, mint egy más krónikában sem. Igazabban írhatta volna, szebben aligha.

A bibliával kezdi a magyarok eredetét s elkalandozik a mesék országába. Pontosan tud mindent, úgy a Noé három fia genealógiáját, mint az egyes népek származását. Elmondja a magyarok eredetét, a csodaszarvas mondáját, azután leírja Scythiát, az ős hazát: » Délszak és a Don folyó közt átha- tolhatatlan puszta van, a hol azon földöv levegőjének mérsék- letlensége miatt különféle fajta kígyók, mint egy-egy malacz olyan nagy békák, basiliskusok és más mérges állatok vannak, tigrisek és egy szarv úak teremnek . . . egy Togáta nevű más folyó- víz is ered a scythák országában, mely oly rengeteg erdőkön, mocsárokon és havas hegyeken át folydogálván, hol a nap soha sem süt, végre Irkániába szakad . . . Susdáliáig emberi nem- nek járhatatlan rengeteg erdő van, mely mint mondják nagymessze terjed, hol kilencz álló hónapon át sürü fellegek feküsznek, hol a nap nem látható, hanem ha június, július és augusztus havában, akkor is napjában annyi ideig, mennyi hat órától kilenczig van. Az említett sivatag hegyeiben kristályt találnak, griffek fészkelnek s vadászsólyom madarak költenek, melyeket magyarul kerecsetnek hívnak.*

Ki tudna mindezeknek a nyomára jönni, honnan szed- ték? Az egyszerű ember könnyen elhiszi, hogy más orsziígok- ban más világrend van. Az utazó pedig, akár a vadász és a katona, hajlandó a túlzásra s szinte maga is elhiszi, mikor ismeretlen csillagokról, fordított természetről, csuda állatokról m emberekről mesél. A legnaivabb útleírások sokszor vélet- lenül meglepő egyezéseket mutatnak. A görög Odysseus több kalandja megvan az ezeregyéjbeli Szindbád hajós történetében.

A RÉPB8 KRÓNIKA IRODALMI JELENTŐSÉGE. 9

Krónikánk e pár sora Scythiáról^ szinte keleti fantáziát mutat. Puszták, örökké felhős ég, néha sütő nap, hol basilis- kusok, griflfek és egyszarvűak lakják a mesés világot, oly buja, ülj színes, hogy nem állhatjuk meg^ hogy párhuzamba ne állítsuk az Ezeregyéj azon soraival, a hol Szindbád mesél a látta csodás oi^szágokról :

» Láttunk egy húsz rőf hosszú és húsz rőf széles teknősbékát s láttunk egy borjualakú halat is. mely tejelt s bőre oly kemény, hogy belőle pánczélokat szokás készíteni . . . melyen azon fa tenyész. mely a kámfort termi s mely oly vas- tag és lombos, hogy árnyékában száz ember kényelmesen elhe- lyezkedhetik ... Ugyan e szigeten egyszaiTúak is vannak ; állatok, melyek kisebbek az elefántnál, de nagyobbak a bivalynál s orrukon körülbelül egy rőf hosszú szarvuk van. E szaiT tömött s közepén egy végétől a másikig át van metszve. Fehér voná- sokat látni rajta, melyek emberalakot ábrázolnak.* ^)

Attila király alakját a krónika Jordanesből veszi,-) de jellemzően alakítja át. A népvándorlás legnagyobb királya személyét hamar körülvették a mouiák. Megnövelték az ará- nyokat egyszerre s el is torzították. A leghitelesebb forrás, Priskos Rhetor, igazi nagy embernek írja le: komoly, méltó- ságos, a ridegségig egyszerű, de a kiben melegséget is érzünk, raikor kedvencz tiát meglátja, s a ki erkölcsileg egy fejjel magasodik föl, mikor szemben áll az álnok, gyáva Theodosíus- szal. Így a higgadt görög írja le, de a népvándorlás krónikása másnak látja^ A vérontó, a városrontó, hatalmas király félel- mesebbé növi ki magát. Jordanes is említi, hogy kegyes volt a meghódoltak iránt, de másfelől kegyetlennek, vérengzőnek festi, indulatos, buja ember. Hatalmát Istentől eredettnek hiszi, a Hadisten kardjával jár, regékkel tarkázott hadi tetteket visz véghez. A catalaunumi csatában az író sebzett oroszlánnak nevezi s valóban arra emlékeztet az élénk leírás, a mint szekér- várában nyergekből máglyát rakat magának. Elete tüneményes, halála rejtelmes, temetése hatalmas: hármas koporsóba zárják és sírásóit nyilakkal ölik le. Holta után összedől minden,

M Eieeregy éjszaka. OaUand, Habicht, Vörösmarty kiadásai után. •) Cap. 35—49.

10 VÉETE8Y JBKÖ.

A magyar krónika kevésbbé élénken írja le csatáit és temetését, de annál fényesebbé és jellemzőbbé teszi személyét Egész mese-király lesz, a ki százbuszonbárom esztendeig éL vert arany sátorban lakik, hihetetlen pompa között, s aklai tele vannak pompás paripákkal. Sicambriától kezdve őröket állít fel egy-egy kiáltásnyira a világ négy tája irányában, » kiknek riadó szavából a világ négy része megtudhatta, mit csinál Attila.*

Ez már a mese jellemzési módja. Jordanesből kihagyja a kis termetet, a ritka szakállból hosszú megeresztett szakáll lesz. Jókedvű adakozó, úri vonás, úgy hogy tömérdek lovából nyereg alá magának alig marad egy-kettő. Még a vesztett catalaunumi csatát is megnyereti vele az író s ettől kezdve emelkedik föl Attila lelke.

A hun király halála után Csaba nevű íia lett volna az utód, mert legyőzte Aladárt, de árulással őt is legyőzték. Az intri- kus Veronai Detrik, ki a nyilat homlokában vitte el még Bendegúz idejében. Csaba azonban nem vész el. Grörögországba menekül, majd visszatér ^Pannóniába. A székelyek a hunok utódai s ott várják be a magyarokat, kik visszavívják Attila örökét. A monda Csaba vitézeit átköltöztette a csillagos égre, a tejútra, de erről már a krónika nem tud. Mindez népi és magyar hagyomány.^)

Legszebb mondáink tárháza e krónika. A honfoglalás száraz részletekkel van ugyan tele : Árpád genealógiája, a Lét vezér, a jövevények pontos leírása, mint Kézainál, tudákos etymologiák, magyarázatok; de itt olvassuk a honfoglalás mondáit is: a fehér regéjét. Lehel kürtjét, Botond bárd- ját. Tősgyökeres magyar alakok ezek mind: Botond »igaz magyar, legkisebb a magyarok közt«, ki csáflfá teszi az óriás görög bajvívót s beüti Konstantinápoly réz kapuját^ valamint Lehel, ki a magyarokat az Isten ostorának mondja a császár előtt, s kürtje utolsó csapásával sújtja le győztes ellenségét.

A mint sorban felvonultatja előttünk a magyarok kirá- lyait, mindegyiket jellemzi a maga naiv módja szerint. Ezek az

*) Sehentyén Gyula id. m.

A KÉPES KRÓNIKA IRODALMI JELENTŐSÉGE. 11

arczképek találóbbak s élesebbek, mint a szép színes képek^ melyek között kevés olyan jellemző van, mint Szent István jóságos piros arczával és fehér szakállával. Nem a történelmi Szent István ez, a ki kemény kézzel hoz az országba rendet, iktatja be a keresztyén hitet és könyörtelenül elbánik az új rend minden ellenségével, még ha saját családjában volna is az. A krónika is vitéznek mutatja be, ki karddal övezi magát, de a jóságos atyai uralkodó áll mégis előtérben. Minden oltárt meglátogat, tömérdek templomot emel, » ágyékában ara- nyos erszényt hordoz* a szegények számára. Öregségét sok bánat éri, lia meghal, ő elbetegesedik, s öcscsét Vazult meg- csonkítják. Végre » kiragad tátik e gonosz világból. « Három évig hallgat a zene és táncz a gyász jeléül, s könyörületes jobb- keze feomaradt mind e mai napig.

Uj alakot látunk azután : a zsarnokot Péterben és Abá- ban. A különbség köztük igen finom és érdekes. Péter, a velenczei, az idegen. Benne minden rossz megvan: kegyetlen, dölyfös, kicsapongó, az oi-szágot elárasztja » fenevad módjára ordító németekkel és fecskemódra csácsogó olaszokkal* (jel- lemző nemzeti tulajdonságok) s ennek felette azt igéri, hogy Magyarországot örökké sanyargatni fogja. Aba nem kevésbbé kegyetlen,' de a nemzet véréből való, s a krónika ha rokon- szenvessé nem is, de érdekessé teszi a paraszt királyt, ki a nem-nemesekkel fog össze s férfiasan védi jogát Péter ellen. A döntő csatában pedig szinte mártin'á lesz. Győzött volna (a magyar soha sem veszt, hacsak árulás és felbőszült elemek nem fognak össze ellene), de a vihar port hord serege szemébe s megfutamítja azt. Aba királyt magyarok gyilkolják le, de ruhája romlatlan marad és sebei beforrnak, mikor eltemetik.

A krónika legszebb része az a hatalmas tragédia, mely- nek Salamon király a hőse. A forrás valószínűleg egykorú s részletei főbb vonásaikban bizonyára hitelesek is, de az alakok csoportosítása, a részletek leírása szinte művészi kézzel elren- dezettnek látszik.

Endre uralkodása valóságos előjáték a tragédiához. Endre utódául fogadja Bélát s »nagy békességes nyugodalomban élnek vala.« A német betörés újra igazi mesebeli hadjárat.

1 2 Y^BTEST JEKŐ.

A búvár, ki megfúrja az ellenség hajóit; az elpusztított vidékek, hogy a németek éhséget szenvedjenek; az éjjel őket háborgató magyarok, a kik hurkot hánynak a sátrak közé; a gödrök, hová a németek a nyilak elől bújnak, hol az eleven a holttal fekszik együtt, s végül a magyar király bőkezű ajándéka: ötezer viza, kétezer szalonna, ezer bika, tömérdek bor, mitől a németek holtra eszik-iszszák magukat. A két testvér közt a békesség .felbomlik s tragikus vége lesz mind a kettőnek. A